Mi újság?
"Nékünk Szentatyám nagy erőt ád, hogy nem tudjuk pontosan mit is akarunk. Így a szándékok bizonytalanságából a cselekvés bámulatos szabadsága fakad."
Ingatlanpiac - ha az ingatlanok csereügylete is annak számít - hitel nélkül is működhet elvileg, ám ami most tapasztalható az egy sajátos működés, emlékeztet a régi vidéki kocsmákban látható kis "Hitel alma" táblácskákra. Melyek a vén piásokat emlékeztették a zord gazdasági környezetre. Fejreállt a jelzáloghitelezés bizony. A 2001 évvel beinduló folyamat - a rejtői prospertity - hazánkban megtorpant. Mintha egy fejlődési szakasz végére értünk volna, és egy - még ismeretlen - új szakaszba lépnénk. A betlehemi csillag az égen: A kormány kilakoltatási moratóriumot hírdetett. ( Megszületett a Megváltó? ) De miért is? Kritikus tömeget ért el az eladósodásnak az a szintje, amely már a családok létfeltételét a lakhatást veszélyezteti. Mert ugye a kapitalizmusban sem lehet mindenki hajléktalan. A kilakoltatás réme már tömegek feje felett lebeg. Amíg "csak" tizezer csládot érintett a dolog, a bankok jól megmagyarázták, hogy a kapitalizmusban ez így szokás és így a százalékok meg úgy a százalékok. Meg ugye jobban meg kell gondolni a hitelfelvételt, mert van ám a mi lesz ha ... A hírek viszont most már 100 ezer családról szólnak, akiket a jelzáloghitelezés kacsán a kilakoltatás veszélye fenyeget. Meleg bizony a pite.
Ez a fenyegetettség és kitettség viszont tovább gyűrűzik, ugyanis akik az eddigiek során a megélhetésüket a jelzáloghitelezés kiszolgálására alapozták, úgymint hitelközvetítők, ingatlanértékelők, ingatlanközvetítők súlyos időket élnek, mert sok az eszkimó és kevés a fóka. Na és mi van azokkal, akik az ingatlanértékelőknek szolgáltatnak, így lapunkkal és adatbankukkal? Jelentem itt már csak az ima segít. Napi szentencia: Térdre, imához!
