Az ingatlanszakmai profit elérése közben kiemelten figyelemmel kell lenni a környezetünkre, annak megóvására. A környezet- és természetvédelem a globális ökológiai problémákból adódó legkirívóbb jelenségek megelőzésére, a károk enyhítésére irányuló speciális emberi tevékenység. A természetvédelem célja a bioszféra állapotának, működőképességének, biodiverzitásának (biológiai sokféleségének), valamint ezzel összefüggésben az élőhelyeknek és a természeti tájnak a megőrzése, károsodásainak megelőzése, mérséklése vagy elhárítása.Ezen szempontok támogatása az Ingatlanklaszter kiemelt feladata, környezetünk és természeti értékeink védelme, mivel egyetlen tégla, egyetlen panel sem állítható fel a hatások mérlegelése nélkül.
A KFKI laboratóriuma környezetkárosításáról szóló hírek a főváros egyik legértékesebb területe értékét, sebezhetőségét mutatja be. Szeretnénk szakembereinkkel meggyőződni arról, hogy egy esetleges vészhelyzetet azok előállítói hogyan tudnak kezelni, milyen hatással lehet ez a természeti értékeinkre, akár a legrosszabb esetben. Milyen természetkárosító források léteznek közvetlen környezetünkben. Épített környezetünket szennyezése esetén milyen módon lehet mentesíteni. Mennyi ideig tart ezen szennyezőanyagok hatása Milyen külföldi tapasztalatok vannak ezzel kapcsolatban stb
Szeretnénk munkacsoportunkkal ezt a kérdést megvizsgálni és lehetőséget kérünk arra, hogy a helyszínen győződjünk meg a tevékenységről.
Az ingatlanszakma a japán atomerőmű katasztrófa kapcsán felerősödött a kérdés: kell-e nekünk nukleáris technológia?
Hol vannak potenciális veszélyforrások, állítólag a lakóházak között is található nukleáris veszélyforrás. Ezek pontos elhelyezkedését, veszélyességi potenciálját mindenkinek van joga tudni, egy ingatlanszakmai szakvéleményhez kimondottan szükséges.
Szeretnénk munkacsoportunkkal ezt a kérdést megvizsgálni és lehetőséget kérünk arra, hogy a helyszínen győződjünk meg a tevékenységről.
Az ingatlanszakma a japán atomerőmű katasztrófa kapcsán felerősödött a kérdés: kell-e nekünk nukleáris technológia?
Hol vannak potenciális veszélyforrások, állítólag a lakóházak között is található nukleáris veszélyforrás. Ezek pontos elhelyezkedését, veszélyességi potenciálját mindenkinek van joga tudni, egy ingatlanszakmai szakvéleményhez kimondottan szükséges.
A magyar társadalom segítségét kérjük, a nemzetközi pénzintézetek önkénye és a végrehajtók családnyomorító túlkapásaival szembeni ellenállásunkban.
Együtt az első száz deviza-elszámolású kölcsönszerződés tulajdonos, együtt a devizaadósok „Első Százada”. Nincs akadálya annak, hogy a "fáklyavivők" jogilag is megalapítsák a szövetséget. A szervezők javaslata szerint a 
Emberek halnak meg és családok mennek tönkre
Felállt a az Állami Eszközkezelő. Alaprendeltetése, hogy a „bajba került devizaadósok” mintegy 5 %-a lakásait felvásárolja és a volt tulajdonosnak bérleti jogviszonnyal rendezze lakhatását.
A svájci frank ámokfutása a devizaelszámolású hitelt felvett családokat lehetetlen helyzetbe hozta. A törlesztő részletek elérik az uzsorakamatok szintjét, mely bűncselekmény. Úgy tűnik mindez felkészületlenül érte, mind a lakosságot, mind pedig a politikát. A bankszövetség magyarázza a lehetetlent és megy a jogászkodás. Maga a kormány - akinek a nép érdekeit kellen védeni - is lehetetlen helyzetben van, ugyanis az állam eladósódásának csökkentésére a bankokra kivetett különadó is a "lopott pénzből" van. Nem keménykedhet tehát minden határig, mert meghúzzák a torkán a pénzdiktárorok a selyemzsinórt. Mit tehet ilyenkor a kisember, a családok, akiket az fenyeget, hogy viszik a házat, viszik a munkához szükséges kocsit?
Bárki beláthatja, hogy messze nem mindegy az az árverésen, hogy egy-egy otthon (lakás, családi ház) kikiáltási ára, milyen összegű. Ennek az összegnek a bizonyos százalékáért vihetik el ugyanis a "hiénák" (beleértve ebbe a körbe a meg sem alapított Nemzeti Vagyonkezelőt is) a tulajdon jogát. Ebben a folyamatban következhet be az a hatalmas vagyonvesztés, amely az adósokat érheti jog-rendszerünk sajátosságai okán az árverések során. 
